Tíz éves koromból maradt fenn legkorábbi írásom, amit anyukám féltve őrizget.
Nagyon szerettem írogatni, szavalni, verseket olvasni már egész kis koromtól. Az iskolában rendszeresen beneveztek a vers és prózamondó versenyekre, melyeket többnyire meg is nyertem. Emlékszem, tanáraim egy kis csodabogárnak tekintettek, mert a mellett, hogy az iskolai kórusban is ott voltam mint szólóénekes, még hegedülni is tanultam 5 éven keresztül. Rajzaim pedig rendszeresen ott függtek az iskolai folyosó falain. Még varrni is megtanultam, a mellett, hogy többféle kézimunkában is jeleskedtem (kötés, horgolás, hímzés). De ez nem is csoda, hiszen, amikor Isten tehetséget ad valakinek, azt nem méri szűken, nem is csak egy területen tesz kiválóvá. Természetesen az élet folyamán nem lehet érdeklődési körünknek minden ágát egyformán fejleszteni. Vannak egyes időszakok, amikor bizonyos területre nagyobb hangsúlyt helyezünk, más dolgokkal pedig egyáltalán nem foglalkozunk. Így volt az én életemben is. Mindenesetre, azzal a tudattal nőttem fel, hogy amibe belefogok, az többnyire sikerülni fog.
A versírás azonban nálam nem olyan dolog, amit fejlesztgetni kellett volna. Vagy jött az ihlet, vagy visszavonult… Néha váratlanul csak úgy előtörnek a rímek, rendezett sorokban, és magam sem értem, mi történik, mert nem a gondolataimból, hanem a lelkem legmélyéből fakadnak fel, mint valami forrás, ami szétfolyik a papíron, és én leszek az első rácsodálkozó, aki döbbenten olvasom…
Azt tapasztaltam, hogy általában valami erős érzelmi hatás váltja ki a versírás „kényszerét”… Néha még aludni sem tudtam, mert amint megpihentem, egyre csak jöttek a sorok… Talán többet kellett volna foglalkoznom életemnek ezzel a területével is, de nem láttam fontosnak. Ezért talán egy egész ledugaszolt gejzír várakozik még lelkem legmélyén, hogy majd amikor újabb életszakaszába érek éveimnek, kitörjön a sok elnyomott érzés, gondolat… és elárassza életem foszladozó papírlapjait.
Tar Ildikó vers; Elhívtalak
Tar Ildikó vers; Az idő homokja
Álomszép fényutakon
Tar Ildikó vers, 2015
Tar Ildikó vers 2021
Harmat a szíveken
Tar Ildikó verse 2021
Tar Ildikó 2013-ban született versének címe, Burokban .
Tar Ildikó 2011-ben született verse, „Benned lettem kitalálva”
Tar Ildikó vers, „Múlt és jelen, félkészen”
Tar Ildikó 2016-ban született verse
Tar Ildikó 2014-ben született versének címe; Emberi torzó
Tar Ildikó „Életre hívó vers” 1998
Tar Ildikó 1995-ben született verse; Rózsa-szerelem
Tar Ildikó vers 1984
Emlék álma
Tar Ildikó 15 éves kori verse, „Minden hiába”